Vízkereszt

Vízkereszt, vagy amit akartok
A Vízkereszt egy kiemelt keresztény ünnep, amit január 6-án ünnepelnek vagy az ahhoz legközelebb eső vasárnapon. Az Epifánia szó a megjelenést jelenti a Háromkirályok színe előtt. Vízkereszt vagy háromkirályok napja a karácsonyi ünnepkör zárónapja és a farsang kezdőnapja. A keleti egyház ezen a napon ünnepli Jézus születését.
Három esemény van a középpontban ezen a napon:
1, Gáspár, Menyhárt, Boldizsár, azaz a háromkirályok ezen a napon érkeztek meg a kisded Jézushoz, ezen a napon van a névnapjuk és fontos tudni azt is róluk, hogy napkeleti királyok az utasok, az útonjárok és a vendégfogadósok védőszentjei.
2, Jézus megkeresztelkedése a Jordán folyóban- azaz Jézus megkeresztelésének a napja.
3, Jézus első csodája a kánai menyegzőn- ez volt az a híres vizet borrá változtató csodája, amelyről olyan sokat hallunk a hétköznapok folyamán is.
A szó maga a víz megszenteléséből, megkereszteléséből ered, később a tömjénnel párosítva kezdték el használni egészen a mai napig a ház megszentelésére. Ezzel a vízzel itatták az állatokat, hogy ne legyenek betegek vagy az emberek magukra, a kútjukba, esetleg a házukra öntötték, hogy távol tartsák maguktól a betegségeket..érdemes a ház földjét is meglocsolni vele, hogy távol tartsuk a gonoszt. Az Ipoly mentén a ház földjét meglocsolták szentelt vízzel, hogy Isten áldása legyen a házon. Az esztendő során pedig megszentelték vele a gyerekágyas asszony ágyát, tettek az újszülött fürdővizébe, meghintették vele az esküvőre induló menyasszonyt és vőlegényt, a haldoklót, s a háznál felravatalozott halottat. Hatékonynak tartották az ártó hatalmak, a rossz szellemek, és a vihar elűzésére is. Vízkeresztkor a szenteltvizet háromkirályok vizének is nevezik. Sokféle alkalmazása közt meg kell említeni, hogy Szeged környékén kenyérsütésnél is hintettek belőle néhány cseppet.

Koleda, avagy házszentelés
Újévtől Háromkirályok napjáig tartott a koleda, vagyis a házszentelés, később egyszerű jókívánságmondó szokás. A házszentelésre már Mátyás király korából is vannak adatok. Eszerint Vízkeresztkor a plébános megkezdte hívei látogatását, megszentelte a házat, számba vette a házbelieket, beszedte a lélekpénzt. A koleda ennek a korai egyházi gyakorlatnak a kiteljesedése. A házak megszentelése általában igen látványosan zajlott le. Először a 16. századból van rá adatunk. A pap kíséretében angyaloknak és “háromkirályoknak” öltözött fiatalok jártak házról házra, és egy Jézus születését ábrázoló kép előtt többnyire verssel, énekkel köszöntötték az “Új királyt”. Így alakult ki a háromkirályjárás szokása. A kolozsvári jezsuiták a 18. század eleji feljegyzésében maradt meg ennek egyik legrégibb szövege. Énekeltek, a pap beszentelte, megfüstölte a házat, a kántor felírta a ház ajtajára, vagy az ajtófélfára a három király nevének kezdőbetűjét (G+M+B), mert ez később megvédte a házat a rontástól, a betegségektől. Az esemény végén a háziak megvendégelték a koledálókat. Egyúttal adományokat is adtak az egyházi embereknek, pl. zsák diót, lisztet, szalonnát, kolbászt.