Rózsafüzér Október 7-én ünnepeljük Rózsafüzér Királynőjének ünnepét. 1571. október 7-én volt a lepantói csata, mely törökök és a keresztény seregek között zajlott. A csata tétje nem kevesebb volt, mint az, hogy a törökök ellenőrzésük alá tudják-e vonni az Adriai-tengert, ezáltal szabad utat nyernek-e Itália, majd Európa belseje felé. Az ütközet jelentőségével tisztában volt Szent V. Piusz pápa is, aki kápolnájában a rózsafüzért imádkozta.
Amikor néhány nap múlva jelentették a pápának a győzelem hírét, rákérdezett, hogy melyik órában történt a keresztények diadala. A győzelem órája pontosan megegyezett azzal az órával, amikor V. Piusz a rózsafüzért imádkozta, s ez bizonyosságot adott mindenkinek, hogy a keresztény seregek sikere nem a véletlen műve, hanem a Szűzanya segítségével következett be. Ezért V. Piusz pápa elrendelte a Rózsafüzér Királynőjének ünnepét, sőt a katolikus egyházban hagyománnyá vált, hogy október a rózsafüzér hónapja. Ebben a hónapban minden templomban közösen imádkozzák a szentolvasót.
Október 8-án van Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya ünnepe. Szent István királyunk halála előtt a koronát és az országot a Szűzanyának ajánlotta. Őseink ezt a felajánlást szent örökségként származtatták nemzedékről nemzedékre. Vaszary Kolos bíboros, prímás kérésére a Szentszék is elismerte a Mária-tiszteletnek ezt a nemzeti jellegét, s XIII. Leó pápa 1896-ban, a millenium évében külön ünnepet engedélyezett. Ezen a napon ünnepeljük azt az örömteli tényt, hogy Mária országa vagyunk. Ahogyan a Szűzanya Lepantónál megsegítette a kereszténység védelmére kelt seregeket, ugyanúgy a magyarokat is mindig megsegítette a kereszténység védelmében. Ajánljuk magunkat ma is bátran a Magyarok Nagyasszonya oltalmába, hiszen hitünket, kereszténységünket ma is támadják. Szent Istvánhoz hasonlóan mi is bízzuk hazánkat a Szűzanya oltalmában, s meglátjuk, a lelki élmény ugyanaz lesz: a Magyarok Nagyasszonya ma sem fog megfeledkezni Mária országai megsegítéséről!
