Farsang - vízkereszttől hamvazószerdáig

Farsang - vízkereszttől hamvazószerdáig

Hitélet

FarsangVízkereszttől hamvazószerdáig tart a farsang, a bálok, lakomák, mulatságok, népünnepélyek időszaka. Vízkereszt a karácsonyi ünnepkör zárónapja és egyben a farsang kezdőnapja, hamvazószerda pedig már a nagyböjt kezdetét, a lemondások idejét jelzi.

Farsang (Wikipédia cikk) »

Vízkereszt: a farsang kezdete

Vízkereszt napján (január 6.) három eseményt is ünnepelünk, mi nyugati keresztények. Háromkirályok napjának is hívjuk, mert hagyományaink szerint Gáspár, Menyhért és Boldizsár ezen a napon látogatta meg a kisded Jézust. Később ezen a napon keresztelte meg a Jordán folyóban Keresztelő Szent János Jézust, és ez az első csodatétel, a kánai menyegző napja is, amikor is a víz borrá változott.

Vízkereszt: a farsang kezdeteA vízkereszt kifejezésünk a víz megszenteléséből, megkereszteléséből ered, ugyanis ezen a napon a katolikus templomokban vizet szentelnek Jézus megkeresztelkedésének emlékére. A szenteltvizet a hívők hazaviszik/hazavitték, és rontás, betegség ellen fogyasztják/fogyasztották, sőt régebben még az állatokkal is megitatták. Egyes helyeken a ház földjét is meglocsolták vele, hogy áldás legyen rajta. A házszentelés hagyománya víz és a tömjén megszenteléséből alakult ki.

Vízkereszttől kezdetét veszi tehát a mulatozás, móka, maskarázás. Régen az esküvőket is ebben az időszakban tartották, mert a húsvéti böjt időszakában már tilos vigadozni. A nagyböjt kezdetéig tartó farsang idején ismerkedtek a fiatalok, sőt nem egyszer a jövendőbelit is a mulatságokon választották ki. A farsang tehát a párválasztás időszaka, és esküvői szezon is volt egyben.

A farsang gyökerei

A farsang gyökerei az ókorban keresendők.A kereszténység előtti időkből származó farsangi mulatozás néphagyományokon alapszik, erre az időszakra nem esik jelentős vallási ünnep. A farsang gyökereit az ókorban kell keresnünk. A kereszténység térhódítása után eleinte tiltották a pogány szokásokat, majd megtűrték, és így beépült a keresztény kultúrkörbe. A farsang gyökereiA néprajzkutatók szerint az ünnepi szertartások és a különböző népszokások között igen szoros az összefüggés, és idővel annyira eggyé váltak, hogy nehéz szétválasztani a pogány és a keresztény elemeket. A téltemető farsang, a meghaló és újra feltámadó természet ünnepe, de a felnőtté válás, a szerelem, a termékenység és a házasság ünnepe is.

Nálunk, magyaroknál a farsangolás a kereszténység felvétele után néhány száz évvel kezdett csak elterjedni. A farsang szavunk német eredetre utal, de az itáliai hatást sem lehet kizárni. Az évszázadok alatt elterjedt külhoni farsangi szokásokat sikeresen ötvöztük országunk területén élt szláv népek hagyományaival. Az alakoskodás, a maskarákba öltözés, a helyenként vaskos, durva tréfálkozások mind-mind részei a farsangnak. Leghíresebb a Mohács környéki busójárás, de vannak különböző halottas-, betyár- és lakodalmas játékok, és létezett a kakas ütés vagy a gúnár nyakszakítás drasztikus szokása is.

A farsang farka

A farsang farkaA farsang csúcspontja a „a farsang farka”. Ez a farsangi időszak utolsó vasárnapjától húshagyókeddig tart. Ilyenkor mindenki igyekszik még egy nagyot mulatni a szigorú böjt előtt, és ezen a három napon - sok helyen - jelképesen eltemetik a telet. Ilyenkor az átlagosnál jóval gyakrabban rendeznek bálokat, különböző mulatságokat. A kiválasztott leány bokrétáját farsangvasárnapon tűzték a kalapjukba a legények. Farsanghétfőt asszonyfarsangnak is nevezték, mert ekkor az asszonyok férfi módra ihattak, mulathattak. Húshagyókedd (volt) a farsangtemetés napja. „Madzaghagyókedd”-nek is hívták, mert ezen a napon kellett elfogyasztani a madzagon lógó ételeket (szalonna, sonka).

Régen ezen időn túl már nem volt szabad bálokat, mulatságokat szervezni, hiszen a keresztényvilágban elkezdődött a húsvét előtti nagyböjt ideje. Hamvazószerda a 40 napos böjt első napja. A katolikusok ettől a naptól kezdve húsvét vasárnapjáig nem ettek húst és zsírral készített ételeket. A húsvétig terjedő időszakban tilos a vigadalom, mulatozás, lakodalom, a keresztényeknek megtisztult testtel és lélekkel kell várniuk a közelgő ünnepet.

A torkos csütörtök egyesek szerint tévesen éledt újjá hamvazó szerdát követően, hisz ez régen a farsang farkát megelőző csütörtökre esett. Mások szerint a hamvazószerdát követő torkos vagy csonkacsütörtökön még kivételesen el lehetett fogyasztani a maradékot.