Advent

Adventi fények: a szeretet nevében

Tudtad, hogy a keresztény hagyomány szerint a karácsonyi ünnepkört advent első vasárnapjától, vagyis a december 25-ét megelőző negyedik vasárnaptól számítjuk, és ez a szép és remélhetőleg békével teli hosszú ünnep egészen vízkeresztig, vagyis január 6-ig tart?
Az advent kifejezés eljövetelt jelent, és a keresztény hit szerint a Jézus eljöttét megelőző időszakot szimbolizálja, amely négy vasárnapot és négy hetet foglal magába.

Természetesen azt, hogy ma kinek mit jelent és mennyire fontos advent üzenete, azt senki nem kéri számon, csakis rajtunk múlik, mennyi szeretettel, illattal és fénnyel töltjük meg a várakozás heteit és az azt követő ünnepet.
Mit szimbolizál az adventi koszorú?
Advent szimbóluma az adventi koszorú, amelynek hagyománya még a pogány világba nyúlik vissza, amikor is fűzfavesszőből, szalmából, esetleg örökzöldekből szellemeket távol tartó szent koszorúkat készítettek maguknak őseink, és aztán otthonuk bejárata fölé akasztva védték a ház népét, a családot a téli sötétségben lopakodó ártó szellemektől. Az adventi koszorút éppen ezért (hiszen függesztették), még nem gyertyákkal, hanem szalagokkal díszítették, és a szalagok színének külön jelentése volt: a piros az életet, a zöld a bőséges termést, az arany pedig az életet teremtő fényt jelképezte. A mi adventi koszorúinkon is visszaköszönhetnek ezek a színek, bár a keresztény kultúra más színeket részesít előnyben. A katolikus hagyomány értelmében az adventi koszorú ma három lila és egy rózsaszín gyertyát kap.

Adventi fények: a szeretet nevében Tudtad, hogy a keresztény hagyomány szerint a karácsonyi ünnepkört advent első vasárnapjától, vagyis a december 25-ét megelőző negyedik vasárnaptól számítjuk, és ez a szép és remélhetőleg békével teli hosszú ünnep egészen vízkeresztig, vagyis január 6-ig tart? Az advent kifejezés eljövetelt jelent, és a keresztény hit szerint a Jézus eljöttét megelőző időszakot szimbolizálja, amely négy vasárnapot és négy hetet foglal magába. Természetesen azt, hogy ma kinek mit jelent és mennyire fontos advent üzenete, azt senki nem kéri számon, csakis rajtunk múlik, mennyi szeretettel, illattal és fénnyel töltjük meg a várakozás heteit és az azt követő ünnepet. Mit szimbolizál az adventi koszorú? Advent szimbóluma az adventi koszorú, amelynek hagyománya még a pogány világba nyúlik vissza, amikor is fűzfavesszőből, szalmából, esetleg örökzöldekből szellemeket távol tartó szent koszorúkat készítettek maguknak őseink, és aztán otthonuk bejárata fölé akasztva védték a ház népét, a családot a téli sötétségben lopakodó ártó szellemektől. Az adventi koszorút éppen ezért (hiszen függesztették), még nem gyertyákkal, hanem szalagokkal díszítették, és a szalagok színének külön jelentése volt: a piros az életet, a zöld a bőséges termést, az arany pedig az életet teremtő fényt jelképezte. A mi adventi koszorúinkon is visszaköszönhetnek ezek a színek, bár a keresztény kultúra más színeket részesít előnyben. A katolikus hagyomány értelmében az adventi koszorú ma három lila és egy rózsaszín gyertyát kap.
 
Advent idején az egyházi közösség fölkészül az emberré válás nagy titkának ünneplésére, és arra kap meghívást, hogy újra fölfedezze és elmélyítse Istennel való személyes kapcsolatát. A latin " adventus" szó Krisztus eljövetelére vonatkozik, és azt állítja előtérbe, hogy Isten leszállt az emberiséghez, erre pedig mindenkinek nyitottan és várakozással kell válaszolnia, őt keresve és befogadva. És ahogyan Isten önállóan és szabadon nyilatkoztatja ki és ajándékozza oda magát, mert őt erre egyedül a szeretet készteti, ugyanígy az embereknek is megvan a szabadsága, hogy a maga részéről beleegyezését adja - még ha ez Istent megilleti is: Isten szeretetből fakadó válaszra vár.
Ezekben a napokban a liturgikus szövegek Szűz Máriát mutatják be az ilyen válasz tökéletes példaképeként. Mária állandóan Istenre hallgat, és mindig kész arra, hogy megtegye Isten akaratát. Ő a hívő ember példaképe, aki egész életében Istent keresi.
 
 
 
 
 

Vasárnap kezdődik az adventi időszak, készítsétek fel szíveteket az Üdvözítő Jézus befogadására – emlékeztette a híveket köszöntésükkor a pápa.

Az általános kihallgatás végén a Szentatya köszöntötte a világ minden részéről érkezett zarándokokat, akik a hideg téli időjárás ellenére is már délelőtt 10 órára megtöltötték a Szent Péter teret. A pápa a fél 11-kor kezdődő audiencia előtt közel egy órával megjelent fehér nyitott dzsipjén és körbejárta a teret, hogy üdvözölhesse a híveket, közöttük rengeteg kisiskolás gyermeket. 

Ferenc pápa üdvözölte a párizsi Notre-Dame székesegyház zarándokait, akik a város segédpüspöke kíséretében érkeztek Rómába. Angliából, az Egyesült Államokból és a Fülöp-szigetekről is számos hívő jött el, hogy találkozhasson a Szentatyával. Rájuk és családtagjaikra az Úr örömét és békéjét kérte.

A portugál nyelvű zarándokokat a pápa arra buzdította, hogy legyenek szolidálisak a szenvedőkkel, abban a bizonyosságban, hogy a fájdalomban osztozás és a remény erősítése feltétele annak, hogy megkapjuk örökségként a Mennyek országát, amely számunkra készült. Az Egyiptomból érkezett arab nyelvű zarándokokhoz fordulva a Szentatya hangsúlyozta: Tegyünk erőfeszítéseket, hogy egységben és hűségben éljünk Jézussal, hogy képesek legyünk reménykedve és nyugodtan szembenézni a halállal is.

A lengyel zarándokoknak rámutatott, hogy a Menny felé vezet utunk, ha életünk során nyitott szívvel fordulunk a legkisebbek felé és nyitott karokkal igyekszünk segíteni a rászorulóknak. Most első alkalommal ukrán nyelven is összefoglalták a pápa katekézisét. Az ukrajnai hívek Sviatoslav Shevchuk kijevi nagyérsek, az ukrán görög-katolikus egyház vezetőjével érkeztek a szerdai általános kihallgatásra a Hit éve lezárására és abból az alkalomból, hogy 50 évvel ezelőtt helyezték át Szent Jozafát földi maradványait a Szent Péter bazilikában. E szent példája, aki életét adta Jézusért, az egyház egységéért és mindenkiért arra hív bennünket, hogy minden nap elkötelezzük magunkat a testvérek közötti szeretetközösség érdekében. 

Az olasz nyelvű zarándokok között Ferenc pápa külön köszöntötte a Rett-szindrómás kislányokat és a szüleiket, akikkel az általános kihallgatást megelőzően a vatikáni VI. Pál kihallgatási teremben már találkozott.

Itt jegyezzük meg, hogy a Rett-szindróma csak kislányokat érintő, összetett központi idegrendszeri működési zavar, melynek következtében a gyermekek halmozottan sérültek, állandó felügyeletet, figyelmet és segítséget igényelnek. Magyarországon évente 3-4 lánygyermek születik ezzel a hibás genetikai információval, melynek következtében számos, egyenként is súlyos tünettel kell együtt élniük (például mozgáskoordinációs és keringési zavarok, mentális képességek leépülése, a verbális kommunikáció hiánya, epilepszia, sztereotip viselkedés- és mozgásformák, gerincferdülés, légzési nehézségek, csontritkulás, ételintolerancia).

Szeretettel köszöntötte a „Nővérünk a természet” Alapítvány kezdeményezéséhez csatlakozott iskolák diákjait. Minden olasz zarándoknak azt kívánta, hogy ez a találkozás keltse fel bennük a vágyat, hogy megújult erővel csatlakozzanak Krisztushoz és Evangéliumához. 

A fiatalokhoz, betegekhez és új házasokhoz fordulva a Szentatya emlékeztetett, hogy vasárnap kezdődik az adventi időszak. Kedves fiatalok, készítsétek fel szíveteket az Üdvözítő Jézus befogadására. Kedves betegek, ajánljátok fel szenvedéseiteket, hogy mindenki felismerje a Karácsonyban Krisztus találkozását a törékeny emberi természettel. Kedves új házasok, éljétek házasságotokat úgy, mint Isten szeretetének visszatükröződését saját személyes történetetekben.

 

 

December 01
Advent
Advent első vasárnapjával kezdődik az egyházi esztendő. A soron következő négy hét egyben a várakozás időszaka is, a lelki felkészülés ideje karácsonyra, Jézus születésére.

Az ádvent a latin Adventus Domini, az Úr eljövetele kifejezésből származik. A hagyományt valószínűleg – a római liturgiától eltérő – gallikán szertartásrend honosította meg a 4. században: a hívők vízkeresztkor keresztelkedtek, a megelőző három hét pedig a felkészülésről szólt. Az 5. században az ádventi időszak karácsony elé került, kezdetben hat héten át tartott, majd később a négy hétre csökkent.

Advent első vasárnapja:

Időpontja évről évre változik, Szent András napjához (november 30.) legközelebb eső vasárnapon ünnepeljük.

Advent első vasárnapja, a keresztény egyházi év első napja, mindig november 27. és december 3. közé esik.

A december 25-e előtti utolsó vasárnap advent negyedik vasárnapja. Az azelőtti advent harmadik vasárnapja és így tovább. 2006-ban azért volt érdekes advent negyedik vasárnapja, mert december 24-ére esett, a legkésőbbi időpontra, amely még karácsony előtt van, hiszen ez a nap karácsony előestéje, vagyis „szenteste” (ebből következik, hogy advent első vasárnapja, nem lehet később, mint december 3.).

Színe a lila: a templomi terítő lila, a szertartáson a pap lila miseruhát vagy stólát visel, illetve az adventi koszorún elsőnek meggyulladó gyertya színe is lila.

Az adventi koszorú általában fenyőágból készített kör alakú koszorú, melyet négy gyertyával díszítenek. A gyertyák színe katolikus körökben egy rózsaszín kivételével lila. A gyertyákat vasárnaponként gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet. A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten Jézusban a várakozónak ad karácsonykor.
Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat: hit, remény, szeretet, öröm.

A karácsonyi várakozás izgalmát növelve egyes családokban a gyermekeket advent kezdetekor adventi naptárral lepik meg. Ezen az általában házikóra hasonlító ajándékon kis ablakocskák jelzik a napokat, amelyek karácsonyig hátra vannak, a gyermek pedig úgy élheti át a várakozás örömét, hogy naponta egy ablakot kinyithat, és kiveheti az ott elrejtett apró ajándékot, rendszerint édességet. Az Adventi naptárt egy anya taláta ki, gyermekének örömére, hogy gyorsabban teljen a várakozás.